Budapest belvárosától 30 km-re keletre fekszik a Gödöllői-dombság peremén, Pécel és Isaszeg között. Legmagasabb pontja 256m, völgyében folyik a Rákos-patak és kanyarog a Budapest-Hatvan vasútvonal. Ezen az oldalon szeretnénk jobban bemutatni az Öreghegy és a Gödöllői Tájvédelmi Körzet természeti értékeit. Az oldalon látható képek az Isaszegi Fotós Egylet munkái amit ezúton is köszönünk!
Isaszeg Öreghegy a Gödöllői-dombság peremén helyezkedik el, így a terület jellemzői a Gödöllői Tájvédelmi Körzethez kapcsolódnak; megtalálhatók a dombság jellemző növényfajai, mint például a tölgyesek és a cseres-nyíres ligeterdők. A területen számos ritka és védett növény él, például a májvirág, a hagymás madársóska, tavaszi hérics, fekete kökörcsin, piros hunyor, leánykökörcsin és a kankalin.
A Gödöllői Tájvédelmi Körzet gazdag élővilággal büszkélkedhet. Az erdőkben és mezőkön számos madárfaj él, mint például a gyurgyalag, zöldike, kék cinege, csuszka, vörösbegy, feketerigó, búbos banka és a nagy fakopáncs valamint az egerészölyv is. A terület vadvilágát továbbá különböző emlősök, például a róka, a vaddisznó, őz és a szarvas is gazdagítják.
Isaszeg Öreghegy a Gödöllői-dombság peremén helyezkedik el, legmagasabb pontja: 235 méter, főleg lösz és homok borítja.
„A dombvidék mélyszerkezetét a mélybe süllyedt mezozoos rögök határozzák meg
(LÁNG 1967). A középidei kőzetek a dombvidék északi részéhez közel még uralják a
térszínt, ezzel szemben a dombság felső harmadában csupán 2000 méteres mélységben
lehet megtalálni, csak néhol bukkannak a felszínre (SZABÓ és TÓTHNÉ SURÁNYI 2003).
A mai felszíni formák kialakulását a felső pliocéntól lehet számítani, ekkor a térség
süllyedő szárazulat volt, zömmel dunai eredetű keresztrétegzett folyami homokkal töltődött fel, de a Kárpátokból érkező ősfolyók is hozzájárultak a feltöltődéshez (LÁNG 1967).
A terület ÉNy-i részére homokkő és kavics települt, amit az Alföld felé felső-pannóniai homokos-agyag követ, erre települ a fentebb említett Õs-Duna és mellékfolyói által
lerakott folyóvízi üledék. Mindezt a pleisztocénban lösz és futóhomok borította be, a
löszréteg DK felé vastagodik, egységesebb és nagyobb vastagságú, mint a Pécel-Isaszeg
vonaltól északra. Ennek az egységnek a központi része emelkedett ki a legjobban, az
előbb említett Pécel-Isaszeg vonaltól északra a dombvidék erősen tagolt, sakktábla szerűen összetöredezett és különböző mértékben emelkedett ki (MAROSI és SOMOGYI 1990).”
Az Öreghegy alatti völgyben folyik a Rákos-patak, így az Öreghegy is a patak vízgyűjtő területének része. Kisebb és nagyobb tavak is kiépültek az évek alatt, növelve a vizes élőhelyek számát, javítva a mikroklímát. A patakmedret nádasok és lápok szegélyezik, amik védett területek és otthont adnak hüllőknek, madaraknak, rágcsálóknak, kétéltűeknek. Sokféle vízimadár el itt: vadkacsa, jégmadár, szürke gém, nádirigó. Halfajok tekintetében inkább az apró méretű halaknak kedvezőek az életkörülmények. Megtalálható az őshonos bodorka, dévérkeszeg ezüstkárász, sujtásos küsz, szivárványos ökle; a behurcolt fajok mint: kínai razbóra, törpeharcsa, naphal. Szendőfi Balázs halkutató munkája során talált fokozottan védett fajokat is: fenékjáró küllő, réti csík és vágó csík.
„A Rákos-patak Gödöllőtől északra a Gödöllői -dombsághoz tartozó 345 m magas Margita-hegy alján ered a mintegy 310 m magasságban felszínre bukkanó 15 forrásból álló 34 forráscsoportból, torkolata a Dunába a Vizafogónál található. A Rákos-patak vízgyűjtője 185 km2, amiből 88 km2 Budapest közigazgatási határán belülre esik, jelentősebb mellékvízfolyása nincs. A
Rákos-patakon a hazai folyótipológia szerint három
víztípus található: a forrástól Gödöllő déli határáig (Dombvidéki csermely, >200 m, 10-100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú: 8. típus), Gödöllőtől Budapest határáig (Síkvidéki, <200m, 10-100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú kis patakok: 15. típus), Budapest határától a
torkolatig (Síkvidéki, <200 m, 100-1000 km2 , meszes, közepesen finom mederanyagú kis folyók: 18. típus). A patak Gödöllő és Isaszeg közötti szakaszán helyezkedik el a kilenc tóból álló átfolyó
rendszerű mesterséges tórendszer (Heltai et al. 1998, Fekete 2002). A tavak vízutánpótlását a Rákos-patak, a csapadékvíz és fenékforrások biztosítják, 1995-ig a város déli határára épült szennyvíztisztító telep biológiai tisztítási fokú szennyvizét is az I. tóba vezették. E viszonylag kis
vízforgalmú vízrendszert terhelik kommunális és ipari vízhasználatok, közlekedési hatások és mezőgazdasági tevékenységek. A patak medrét Gödöllő belterületén és Budapest közigazgatási
határán belül módosították: olyan aljzat kialakítása volt a cél, ami lehetővé teszi a nagyvizek károkozás nélküli, mederbeli levonulását. Ennek érdekében a méretét növelték és betonburkolattal
látták el, megnövelve ezzel a meder vízszállító képességét. A patak hidrológiai adottságaira jelentős hatással vannak az emberi beavatkozások: a vízbevezetések és vízkivételek. A főváros előtti szakaszon három helyen: Gödöllő, Isaszeg és Pécel térségében van vízjogilag engedélyezett
szennyvízbevezetés. A legális és nyilvántartott vízbevezetések mellett számtalan engedély nélküli,
ismeretlen eredetű vízbevezetés is van. A Rákos-patakon négy víztestet különítettünk el: az első a
forrástól a halastavak kezdetéig terjed, a második a tavakat foglalja magába, a harmadik Isaszegtől
Budapest határáig tart, a negyedik pedig a fővárosi szakasz egészen a torkolatig. „
