Az Öreghegy lankái közt, Isaszeg és Pécel határán egy ifjú regényíró él köztünk: Lukács Dénes és családja néhány éve erősíti közösségünket. Dénes irodalom-dráma és nemzetközi kapcsolatok szakértő, emellett hagyományőrző és nagy filmrajongó, akinek évekig készülő regénye most öltött végleges formát. Büszkék vagyunk rá, hogy közösségünkben egy írói pálya kezdetének lehetünk tanúi, melynek első gyümölcse a Világok közt című kötet. 
Ez a „hungaro-fantasy” szakít a sárkányos-varázslós klisékkel: a XV. századi magyar feudális világ nyers erejéből merítve mesél el egy modern szemléletű kalandregényt.
Hosszú évek érlelése és alkotómunkája után végre formát öltött a regény, amely nem csupán egy történet a sok közül: sokkal inkább egyfajta „világérzeti kódex” arról, mi tartja össze a létezésünket akkor, amikor a hit, a rend és az emberi méltóság alapjai is meginognak.
Nem sárkányok, hanem a valóság súlya
A Világok közt tudatosan kerüli a műfaji közhelyeket. Bár a keret egy középkori feudális berendezkedésből táplálkozó, zord és vérrel átszőtt világ, ez nem egy klasszikus sárkányos-varázslós fantasy. Ez egy hungaro-fantasy, amely a Kárpát-medence ihlette tájakon, elfeledett helyerődök és a nyers parasztvilág kulisszái között játszódik.
Itt a hősök nem „kiválasztottak”, akik mágikus karddal tesznek rendet. Lukács Dénes szereplői hús-vér emberek, akik a fejük fölött átcsapó történelmet próbálják túlélni, miközben a napjaikat olyan hétköznapi, mégis sorsfordító dolgok határozzák meg, mint a barátság, a kötelesség vagy éppen a télire való tűzifa.
Filozófia: A Dűne és a morális útkeresés
Míg a középkori atmoszféra ismerős lehet számos más regényből, mint a Trónok harca, vagy a WarCraft világa, a Világok közt szellemisége sokkal közelebb áll Frank Herbert Dűnéjének filozofikus mélységéhez, semmint a hagyományos kalandregényekhez. A történet azt állítja: a világ nem fekete és fehér, hanem döntések következménye.
A regény központi dilemmái az erkölcsben gyökereznek:
• Becsület vs. Engedelmesség: A szereplőknek meg kell tanulniuk, hogy a parancs követése nem mindig azonos a helyes tettel.
• Az erő terhe: Aki mások sorsáról dönt, az gyakran kívül reked a közösségen, amelyet védelmezni hivatott.
• Embernek maradni: Lüktet a kérdés: van-e még értelme embernek lenni, ha a világ már nem szolgál emberi célokat? A regény válasza egy határozott igen – mert valakinek tanúságot kell tennie arról, mi történt, amikor minden széthullott.
A történet: Egy döntés, amely mindent megváltoztat
A cselekmény egy hanyatló ország peremén indul, ahol Őrsási Mátyás, a mezsgyevigyázók parancsnoka egy különös gyilkosság után három idegen nyomába ered. Amikor hátat fordít rangjának, hogy hűséges társaival útra keljen, nemcsak a saját sorsát pecsételi meg, hanem olyan erőket szabadít fel, amelyek messze túlmutatnak egy egyszerű nyomozáson.
Nyelvi rétegek és atmoszféra
A Világok közt egyik legnagyobb ereje a nyelvezetében rejlik. A szöveg bátran nyúl vissza régi magyar szavakhoz, miközben modern szemlélettel, szinte filmes pontossággal vezeti az olvasót. A leírások nem csupán díszletek: a Leibniz-i petite perception-ök (tudatküszöb alatti apró ingerek) megragadásával olyan atmoszférát teremtenek, ahol a fények játéka vagy egy halk nesz is morális állásfoglalássá válik.
Miért érdemes elolvasni?
Mert a Világok közt valami érvényeset akar mondani a világról. Nem nosztalgiázik, hanem a múlt és egy fiktív középkor tükrében keresi a választ a ma emberének kérdéseire: hogyan maradhatunk hűek önmagunkhoz, amikor a civilizáció gépezete éppen darabokra hullik?
https://www.facebook.com/vilagokkozt/
